A kvantum sszefondsnak minden szne. Platn barlangjnak mtosztl kezdve Carl Jung szinkronossgn t David Bohm holografikus univerzumig.

A koenyv harom reszre oszlik. Az elso reszben (Az intuiciok) a szerzo az erzekelheto vilag hamis valosaganak legrelevansabb hipoteziseivel foglalkozik. Az anyagon tullepo tudatszint letezeset a nagy gondolkodok terveztek. Ezt az oetletet megtalaljuk Platon “A barlang mitosza” -jaban, Berkeley “Nem materialista elmelete”, valamint a “Forma pszichologiaja” (Gestaltpsychologie) c. A leghitelesebb forras a “kollektiv tudatalatti” es Carl Jung “Szinkronelmelet” cimu muveiben talalhato. A masodik reszben (Megerositesek) a szerzo elemi, de reszletes modon irja le a kvantumfizika utjat, Thomas Young ket reses gatjanak kiserletetol kezdve az allapotok egymasra helyezkedesenek es a kvantumkorrelacio jelensegeinek. Ezekkel a kivaltsagos kulcsokkal ertheto meg a kvantum oesszefonodasa. A harmadik reszben (Perspektivak) a szerzo David Bohm altal az “implicit univerzum es explicit univerzum” kvantumpotencialjarol es a kozmosz holografikus latasmodjarol kidolgozott elmeleteket irja le. Mindent abszolut egyszeruseggel, matematikai kepletek hasznalata nelkul es sok illusztracio segitsegevel magyaraznak. Szuletesetol fogva az emberiseg meg akarta vizsgalni a dolgok eredetet es oesszetetelet, felfedezni azok mukoedeset es intim celjat. Az altalanosan alkalmazott modszer az objektumok kisebb es kisebb reszekre bontasa, majd minden lehetseges modszerrel elemzi oket, a vizualis vizsgalattol a kemiai reakciokig. Ez ma is megtoertenik. Peldaul, ha egy tudos fel akarja fedezni a granitkocka kemiai es fizikai szerkezetet, akkor kisebb es kisebb darabokra bontja, amig az egyes atomokra nem oszlik. Ha azonban a tudos maga is meg akarja vizsgalni az atomot alkoto egyes reszecskeket, hihetetlen meglepetes erte. A granitkocka jegkockakent viselkedik. A tudos latja, hogy az anyag folyekony, elparolog, eltunik az ujjai koezoett. Az anyag energiava valik, amely rezeg. Az egyes reszecskek mindenfele testiseg nelkul ingadozo hullamokka alakulnak at. Szubatomi szinten az anyag mar nem anyag, hanem valami massa valik. Az elemi reszecskek megtevesztenek minket. Pettyeknek tunnek, ha valaki megfigyeli oket, de rezgo hullamkent viselkednek, ha nem veszik oket figyelembe.